Running Sushi

A running sushi Japánból indult el. Az a lényege, hogy az ételek futószalagon folyamatosan érkeznek a vendégek asztalához, és mindenki olyan falatokat ragadhat róla magához, amilyenhez kedve van. S hogy mindez még pikánsabb legyen, a futószalag kétszintes: a földszinten vonulnak a hideg ételek (sushik, makitekercsek, kimcsik, saláták, gyümölcsök, desszertek), a melegített emeleten pedig a wokban készült húsok, zöldségek, halak és tengeri furcsaságok. Mindenki tetszése és étvágya szerint – korlátok nélkül – válogathat a futószalagról, és az ételek kis adagokban cirkulálnak, a Nihon Étterem ideális hely azok számára, akik most ismerkednek a konyhaművészet ezen

Sushi

A nyers halról, az algáról és a japán konyháról legtöbben rögtön a suhira asszociálunk: Ez a különleges étel izgalmas múlttal és egyedülálló illemtannal rendelkezik.

A sushi i.e. VII. században terjedt el Japánból, őshazája azonban Kína. A tekercselt finomság elsődleges funkciója a halak tartósítása volt: a besózott halat rizs közé rakták, összepréselték, és nehezéknek követ tettek rá, majd elásták. A földben a rizs erjedésnek indult, azonban a hús nem romlott meg, így hetekkel később is fogyasztható volt. Ínséges idők során rákényszerültek az emberek, hogy az erjedt rizst is elfogyasszák. Bevett szokássá vált, hogy ilyen módon egyék meg a sushit, aminek neve: Nare sushi. Az erjesztési folyamat felgyorsítása végett a XVII. századtól rizsecetet is használtak.  A ma ismert sushi Hanaya Yohei-hez kötődik, aki 1820-ban nyitotta meg „Yohei-zushi” nevű sushi boltját.  Az étel leglényegesebb alkotóeleme a rizs, a többi összetevőt a szakavatottak képzelőerejüknek megfelelően variálják.  A sushi mai formáját az 1900-as évek elején nyerte el. Az első modern sushi-bár Osakaban nyitotta meg kapuit az ’50-es években, azonban csak a ’70-es években vált ismertté és népszerűvé világszerte.